Áh, nem, nem! Én vagyok a gonosz, és nem hagyom, hogy a kishúgom (13!) kezébe sör kerüljön. Jó, igaz, hogy amit az Orsiék nem ittak meg (kb. 1dl), azt odaadtam neki. Inkább, minthogy megigyon fél litert!!

Megnyugtató érzés, hogy akár vezetni is tudnék egy háztartást.

Nincs hozzászólás
Posztolva Történetem, Zene kategóriába.
Címkék:9.F, beszámoló, buli, család, Flóra, különleges, Laura, Miri, Muse, Noura, ökörködős, Orsi, tapasztalatok

Egy kis beszámoló, mert azt már régen írtam:

Jún. 22., kedd: Egyre mentem a Milibe. Baromira fáztam, míg a többiekre vártam. Aztán végre megjelent Bona, és már nem fáztam annyira. Szonja és Kata kóruson volt, ők érkeztek utolsónak. Addigra már megérkezett Kriszti is, meg Bonának az egyik osztálytársa, Zita, akit akkor ismertem meg. Ja, nem. Utolsó a másik Zita volt, a Zita-Zita, akit a kórusból ismerek. Szóval dumáltunk, aztán a Moszkván beültünk a Mekibe, mert hideg volt, és éhesek is voltunk. Ettünk, ittunk, mulatoztunk, meg persze még mindig beszélgettünk, egészen fél négyig. Ezek után elmetróztunk (most már Zita-Zita nélkül) a Deákra, ahol találkoztunk Orsival, az én osztálytársammal. Kisföldalatti az Oktogonig, majd Zöld Teknős.
Annyi pénzt még soha életemben nem fizettem ki egy szaros vízipipáért! Nem is megyek oda többet.

Jún. 23., szerda: Tízre volt megbeszélve nálam találka, ehhez képest háromnegyed 11-kor jelent meg az első vendégem, Szonja. Aztán szép lassan (a hangsúly a lassanon van) a többiek is. MOZIMARATON! Nálam.
Megnéztük a Bajos csajokat, az Aquamarint, a Másnaposokat, meg a HSM3-at. Utóbbit nem azért, mert szeretjük, hanem, mert imádunk szinkronizálni! A gimiből kórház lett, a kosármeccsekből pedig szülészet. Képzelhetitek! :D

Jún. 24., csütörtök: Délelőtt átmentem nagyimékhoz. Olyan eszes nagyim van, lepucolta a billentyűzetet, de persze a gépet nem kapcsolta ki! xd. Szóval mindent “elrontott” és nekem kellett mennem helyre hozni a dolgokat. Nem volt nagy kunszt. A kedvencem, hogy amikor nem szól a hangszóró, nekünk telefonál, ahelyett, hogy megnézné: nem némította-e le a hangot? xd. Azért nagyon szeretem! <3
Délután megkaptam a bizim! Az a csoda, hogy 4,25-ös az átlagom, pedig iszonyat szar jegyeim lettek az általánoshoz képest…
Este pedig kimentünk a Westend tetőteraszára focit nézni. Japán nyert.

Ma: Kettőre megyek a Móriczra, mert Zitával találkozunk. Aztán Bona nálam alszik a hétvégén, és zenét szerzünk.

Jövő héten pedig kórustábor. Másodikán jövök haza.

Nincs hozzászólás
Posztolva Történetem kategóriába.
Címkék:8.R, beszámoló, Bona, család, film, foci, ikszdé, iskola, jegyek, jövő, második félév, MRGyK, nyár, Orsi, Snuki, szünet, tábor, tapasztalatok, vízipipa, Zita

Kissé kivagyok… Az a legnagyobb problémám, hogy már alig akar egy-egy dolog belemászni a fejembe – hiába erőltetem. Szóval most ne magyarázzatok nekem bonyolult dolgokról, úgyse érteném meg.

Kint vihar van, annyira jól esik. Legszívesebben kiállnék az esőbe, és csak nevetnék, és csak nevetnék. Nem érdekelne, hogy hülyének néznek. Olyan kellemes mostanában az idő, meg meleg is van. Bár én egyre rosszabban alszom, mert melegem van éjszaka. Lehet, hogy a paplant ki kéne cserélni egy pokrócra.

Kevesebb, mint egy hónap múlva vizsgázunk (ezért is tanultam sokat az érettségi szünetben), és én nagyon izgulok. Be vagyok szarva miattuk, mert vannak olyan dolgok, amiket még magyarul sem tudok, nem hogy franciául!! Segítség!

De akkor a szünetről bővebben:

Nos, valójában nem így terveztem ezt az egészet. De most már mindegy. Hétfőn Nouráékhoz mentünk és szóbeliztünk egy kicsit. Beszélgettünk, képeket elemeztünk (mindenkinek kellett beszélnie egy-egyről), meg szituációztunk. Mert a szóbeli francián szituáció is lesz. Fúj, utálom. Viszont tényleg jó volt egy kicsit beszélgetni, meg legalább nem volt adott téma, hanem olyan volt, mintha magyarul trécseltünk volna – csak franciául. ^^ Bár Villőből harapófogóval kellett kihúzni a szavakat… És ez neki se volt jó, meg nekünk se. Nem értem, hogy mi a francért nem képes kinyögni egy mondatot, amikor olyan jókat mondhatna… Butus…

Szóval, miután hazajöttünk (Villő is jött velem), az előbb említett személy nálam aludt. De előtte Poirot-t néztünk, meg eljátszottam a Jogi dogmatikát. Ja igen. ezt én írtam, és arról szól, hogy édesanyám hogyan szenved a jogi dogmatikás házi dolgozat megírásával. Na szóval, Villő nálam aludt, és másnap egy kicsit Fable II-t játszottunk, mármint ő, én csak segítettem neki, és utána elkezdtük a matekot. Ne kérdezzétek. Életem legunalmasabb 5-6 órája volt, mire végre végeztünk az anyag egy részével… Készek voltunk, kb, mint a zombiknak, olyan volt a felfogásunk. Mentálisan kifáradtunk. És ez csak a geometria volt! És nem a teljes!
Kb. 5 óra körül megérkezett Orsi is, mert Nourának arabja volt, így hát átjött, hogy ne legyen egyedül. Neki is megmutattam a Fable-t, és utána Lipseztünk is. ^^ Jó sokáig itt maradtak, de úgy fél 8 körül elmentek mindketten, én meg itthon maradtam egyedül. (Na jó, a család itthon volt. )

Ma pedig földrajzoztam, kidolgoztam az első 5 tételt. Tovább kéne haladnom, de így is halálra untam magam… Majd… Nemtom mikor…
Viszont voltam fodrásznál, és kaptam egy kis fazonigazítást! Aztán szombaton megyek vissza, csak a kozmetikushoz. Várom…

Holnap meg megint suli, és nekem semmi kedvem sincs hozzá, főleg, mert azért nem vagyok még teljesen jól…

Nincs hozzászólás
Posztolva Történetem kategóriába.
Címkék:9.F, anyádcsipája, beszámoló, éjszaka, elkeseredős, eső, francia, iskola, játék, jegyek, jövő, Kölcsey, második félév, meleg, Noura, Orsi, szünet, tavasz, Villő, vizsga