|
Yolande örökkön való kedvenc verse - 2011. 06. 11.
Tóth Árpád: Lélektől lélekig
Állok az ablak mellett éjszaka,
S a mérhetetlen messzeségen át
Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd
Távol csillag remegő sugarát.
Billió mérföldekről jött e fény,
Jött a jeges, fekete és kopár
Terek sötétjén lankadatlanul,
S ki tudja, mennyi ezredéve már.
Egy égi üzenet, mely végre most
Hozzám talált, s szememben célhoz ért,
S boldogan hal meg, amíg rácsukom
Fáradt pillám koporsófödelét.
Tanultam én, hogy általszűrve a
Tudósok finom kristályműszerén,
Bús földünkkel s bús testemmel rokon
Elemekről ád hírt az égi fény.
Magamba zárom, véremmé iszom,
És csöndben és tűnődve figyelem,
Mily ős bút zokog a vérnek a fény,
Földnek az ég, elemnek az elem?
Tán fáj a csillagoknak a magány,
A térbe szétszórt milljom árvaság?
S hogy össze nem találunk már soha
A jégen, éjen s messziségen át?
Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy,
Mint egymástól itt a földi szivek!
A Sziriusz van tőlem távolabb
Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg?
Ó, jaj, barátság, és jaj, szerelem!
Ó, jaj, az út lélektől lélekig!
Küldözzük a szem csüggedt sugarát,
S köztünk a roppant, jeges űr lakik!
1923.
Már csak a kedd - 2011. 06. 10.
És utána hivatalosan is vége! 24-én még bemegyek a bizonyítványomért, és annyi lesz.
Apropó, bizonyítvány. Azt hittem, hogy rontottam, de kiderült, hogy nem. xD Két jegyet javítottam is, így csak egy hármasom lesz, sajnálatos módon pont franciából… Na, de akkor nézzünk valami konkrétabbat:
magatartás: jó {hehe, volt egy-két igazolatlanom. xD}
szorgalom: jó
ének-zene: jeles
fizika: jó
földrajz: jó
francia nyelv: közepes
informatika: jeles {hogy azt a D betűt miért nem tudtam megkapni?!}
kémia: jeles
latin: jeles
magyar irodalom: jeles D
magyar nyelv: jeles
matematika: jó
rajz: jeles D
testnevelés: jó
történelem: jó
A következő évben tanárcserék válhatóak, nem tagadom, hogy nem bánom őket. Azt sem tagadom, hogy ebben az évben semmit nem csináltam, illetve egy dolgot: a tavalyi évet próbáltam kiheverni. Jövőre vizsgák lesznek megint, illetve rá kell feküdni a dolgokra elég rendesen, főleg a törire, mert az egyszerűen katasztrofális.
Majd meglátjuk.
És, és, és… PORTUGÁLT AKAROOOOOOOOK!!
Halálvirág - 2011. 06. 10.
Hát hogy lehet,
Mi ily édes,
Mérget rejt szívében?
Hát hogy lehet,
Mi ily szépséges,
Sötét lakik lelkében?
Hát hogy lehet,
Mi ily bölcseket mond,
Elfelejti a kész érveket?
Lehullt a lepel, Halálvirág!
Lényed egészét ismerem!
A múltat, bármi jót is tettél,
Én ezennel örökre feledem!
A levél - 2011. 06. 06.
Szegény gyermek szerelmes, és fontolgatja, hogy elhívja a lányt. Kémián írtam a kérésére egy levelet, miután elolvasták Fro-val, mindketten mondták, hogy aranyos (Fro itt megölelt, és azt mondta, hogyha fiú lennék, azonnal belém szeretne), de hogy a fiú nem küldi el…
Ezért dolgoztattok Ti engem?
Hajnal!
Régóta figyelem már hosszú lépteid, libbenő aranyhajad, és isteni mosolyod. Mégis, túl szűzies vagy ahhoz, hogy remegő számra vegyem neved.
Reszketek, mikor a közelemben vagy, a gyomrom fel-alá ugrál. A szívem sincs a helyén, mikor Rád nézek, hanem mellkasom helyett a torkomban dobog.
Nem tudlak másnak hívni, csak Hajnalnak, mert a reményt és a fényt hozod el nekem magányom hosszú éjszakája után.
Mondd, egy fénysugár szokott időnként kávét inni?
Na, ilyet sem csinálok többet, maradok a verseknél.
8 nap - 2011. 06. 05.
Alig várom már, hogy vége legyen ennek az egésznek. Lesz még egy témazáróm, egy vizsgám, meg egy tanszakim, aztán szombaton találkozok a volt osztálytársaimmal is.
Szerelmes vagyok a Képzelt Város nevezetű zenekarba. Régebben is nagyon szerettem, de most, ilyen lelkiállapottal hihetetlen jól esik.
Megírtam a 6. fejezetet.
Valamiről akartam még írni, csak időközben megebédeltem, és teljesen kiment a fejemből…
|